A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 40. §, 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról és a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről) lehetővé tették a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére, adókedvezményt érvényesítsenek. Súlyos fogyatéknak nem csak a velünk született betegségek számítanak, hanem az életünk folyamán kialakult betegség is vagy egy bármilyen baleset által szerzett fogyaték.

A személyi adókedvezmény intézménye megmaradt, de annak igénybevételének módja változott, a 2021. január 1-től módosult a 2020. évi CXVIII. törvény 1.§-a alapján.

Aktuális számolási mód 2023-as évre nézve: a kedvezmény összegét az összevont adóalapból kell érvényesíteni, amelynek mértéke havi szinten a minimálbér harmada száz forintra kerekítve, azaz a bruttó minimál bér 232.000 Forint volt, annak harmada kerekítve 77.300 Forint. Tehát az éves jövedelmünkből 927.600 Forint adómentes.

2024-ben majd az ez évi aktuális bruttó minimál bér, 266.800 Forint 1/3-át kell, azaz 88900 Forintot kell levonni a havi bruttó fizetés összegéből, ami a havi adóalapot fogja képezni.

Pl. 300.000 Forint bruttó fizetésnél levonjuk a 100.000 Forintot először, akkor a havi adóalap 200.000 Forintra csökken, és ez lesz a személyi adókedvezménnyel csökkentett adóalap, ami után kell a 15 % Szja-t megfizetni. Ez minden hónapban érvényes adóalap képzési módszer, bármennyi is legyen a havi bruttó bevételünk. A kedvezmény minden Szja köteles bevétel esetén érvényesíthető. Pl. fizetővendéglátás, bérbeadás, táppénz, munkanélküli segély stb. Ha például a havi adóalap nem éri el havonta a mindenkori bruttó minimál bér 1/3-át vagy azzal egyenlő összegű (88.900 Forint), akkor semmilyen SzJA fizetési kötelezettség nem keletkezik, mert nincs miből Szja-t számolni.

Hogyan érvényesíthető az adókedvezmény?

Nézze végig a listán szereplő több mint 700 betegséget, és ellenőrizze, hogy a fennálló betegsége alapján jogosult-e erre a személyi kedvezményre. Az adókedvezmény nem csak a most kialakult betegségekre igényelhető, hanem abban az esetben is, ha:

• az állapot orvosi igazolás alapján korábban fennáll, de az adózó eddig nem igényelte a kedvezményt. Ebben az esetben visszamenőleg a szakorvosi igazoláson szerepelő dátumtól, de maximum az 5 éves általános elévülési időn belül jár az adókedvezmény,
• az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető az adókedvezmény visszamenőlegesen az 5 éves általános elévülési időn belül, ha a betegséget már az előző években diagnosztizálták.

335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletet a BNO kód listával ITT találja!

A kedvezmény igénybevételéhez szükséges egy orvosi igazolás beszerzése. A fogyatékosság minősítése háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál kezdeményezhető. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki. Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot BNO kódja, megnevezése, kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosság megállapításáról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban (FOT) részesül és erről határozattal rendelkezik.

Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő leggyakoribb betegségek a teljesség igénye nélkül a következők:

  • egyes hallási és látási fogyatékosságok,
  • bizonyos mentális fogyatékosságok és viselkedészavarok,
  • egyes mozgásszervi megbetegedések,
  • skizofrénia egyes változatai,
  • a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségei,
  • egyes rákos megbetegedések,
  • egyes immunbetegségek,
  • egyes emésztőszervi betegségek, például Crohn betegség,
  • veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai,
  • veleszületett és szerzett szívbetegségek,
  • egyes fejlődési rendellenességek (például Down-szindróma), vagy
  • az elválasztó mirigyekkel és anyagcsere meghibásodásával összefüggő egyes megbetegedések, többek között az I. és II. típusú cukorbetegség.

2019-től adókedvezményt igényelhetnek az emlő- és petefészek-daganatban, a méhnyakrákban, az endometriózisban, valamint a here- és prosztatarákban szenvedők is. Erről bővebben tájékozódhat ITT.

Az adókedvezmény kiutalásának folyamata

A diagnózis dátumának hónapjától – ezen állapot fennállása idején – havonta jár az adókedvezmény. Az adókedvezményt két féleképpen lehet érvényesíteni:

évközben, havi szinten, az igazolás másolatának és a NAV adóelőleg-nyilatkozat leadásával a munkáltató illetve kifizető részére,
éves szinten, a magánszemély utólag egy összegben, a tárgyévet követő év május 21-ig az éves személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíti.

Az eredeti kitöltött orvosi igazolást a kezünkből ki ne adjuk. Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az elévülési idő végéig meg kell őrizni, mert egy esetleges NAV adóellenőrzéskor a kedvezményre jogosultság ezzel igazolható. 

Visszamenőleges érvényesítés

Abban az esetben, ha valaki az adóév, esetleg több adóév elteltével szeretné visszamenőlegesen érvényesíteni a kedvezményt, neki az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető a személyi kedvezmény az igazoláson szereplő kezdő naptól, de maximum az 5 éves elévülési időn belül.
Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor utólag a korábbi évek (2017-2021 között) adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók. 2022-re pedig a 2023. május 22-ig benyújtandó adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény.

A személyi kedvezmény igénybevételének feltételei

1. A magánszemélynek már az igénybevétel időpontjában tulajdonában kell, legyen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolása, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozata.
2. A személyi kedvezmény igénybevételére jogosult magánszemélynek legyen adóköteles jövedelme az igénylés időszakában. Ez lehet pl. munkaviszonyból származó jövedelem, táppénz, munkanélküli ellátás, vállalkozói jogviszonyból származó jövedelem, tehát bármilyen olyan bevétel ami után személyi jövedelem adót vonnak. Ha valaki adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, hanem csak például nyugdíjban, családi pótlékban, más nem adóköteles társadalombiztosítási ellátásban, adómentes önkormányzati segélyben részesül, akkor a kedvezményt nem tudja érvényesíteni.
3. A kedvezmény egyszeresen érvényesíthető, azaz több kedvezményre jogosító betegség esetén is csak egyszeresen jár, és kizárólag az összevonandó jövedelmek utáni személyi jövedelemadóból. Azaz nem érvényesíthető az elkülönítetten adóköteles jövedelmek (ingatlanértékesítés, tőkejövedelmek, átalányadó stb.) összegéből.
4. A kedvezmény kizárólag saját jogon érvényesíthető, azaz fogyatékos hozzátartozó után ezt a kedvezményt nem lehet igénybe venni, akkor sem, ha a hozzátartozónak nincs a kedvezmény érvényesítésére jogosító jövedelme és személyi jövedelemadója. Ebből következik, hogy a kedvezmény érvényesítésének joga másnak például szülőnek, házastársnak át nem adható.

Forrás

error: Védett tartalom !!